Akár 2008 előtt is bevezethetik a magyar autópályákon az elektronikus díjszedést - legalábbis ennek lehetőségét vizsgálja a gazdasági tárca. A jelenlegi matricás rendszer bevételei csak 2007-ig fedezik a sztrádák üzemeltetésének költségeit. Elhalni látszik a Pénzügyminisztérium útdíjterve, amely szerint a magyar utak használata után fizetniük kellett volna a külföldi autósoknak.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden marad a régiben, hiszen a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) az autópályadíj elektronikus fizetése bevezetésének lehetőségét vizsgálja - ám ezzel tulajdonképpen máris elkésett. Feltéve, hogy tartani akarja az Európai Unió szabályainak megfelelő, használatarányos díjfizetés meghonosítására kidolgozott saját menetrendjét. A Népszabadság úgy értesült: a gazdasági tárca szakértői szerint az új rendszer kiépítéséhez szükséges tucatnyi közbeszerzési eljárás lebonyolításához, valamint a beruházás megvalósításához mintegy negyven hónap kellene. Eközben a hivatalosan deklarált tervek szerint a tehergépkocsiknak 2008 január elsejétől, azaz harminchárom hónap múlva már a német, osztrák, esetleg részben svájci mintára felépülő elektronikus rendszerben kellene leróniuk az autópályák - és később várhatóan a főútvonalak - használatának díját. Ennek ellenére az első pályázatok megjelenésére még várni kell. A késés magyarázata, hogy az elektronikus díjszedőrendszer bevezetésének politikai előkészítése hónapok óta egy helyben topog. A gazdasági tárca néhány nagy rendszerszállítóval, köztük a - majdnem öt évig tartó előkészületek után beindított - német díjrendszer műszaki megoldásában érdekelt Deutsche Telekommal (DT) már januárban túljutott az első egyeztetéseken. Ennél több érdemi lépésre azonban azóta nem kerülhetett sor. A szakértők ugyanis jobbára azzal foglalatoskodnak, hogy meggyőzzék Kóka János gazdasági és közlekedési minisztert: az első lépcsőben az ország valamennyi gyorsforgalmi útját lefedő informatikai hálózatra épülő elektronikus díjszedés beindítását 2007 elejére éppen úgy nem célszerű előrehozni, mint 2006 januárjára. A több milliárd forintért kiépíthető hálózat tervezési, építési, finanszírozási és üzemeltetési szerződésének mielőbbi tető alá hozásával kacérkodó szaktárca a jelek szerint nem sokat ad a politikai és társadalmi egyeztetésekre. A közelmúltban az országgyűlés gazdasági bizottságának is csak annyit árultak el: 2008-tól a jelenlegi matricás rendszer bevételeinek háromszorosát, hozzávetőleg hatvanmilliárd forintot lehetne beszedni a gyorsforgalmi utak használóitól. Arra pedig lényegében nem is reagáltak, hogy az ellenzéki képviselők a bevételi tervek láttán az autópályadíjak küszöbön álló drasztikus emelésével riogatják az autósokat. Holott az ilyen felvetésekre készen vannak a válaszok. Így például, hogy az elektronikus díjszedésre való áttérés 2010-ig nem érinti a személygépkocsival közlekedőket. A matricák ára legfeljebb az infláció, és a gyorsforgalmi úthálózat bővülésének arányában emelkedik majd. Drasztikus áremelésekre pedig a GKM szakértői szerint annak ellenére sem lesz szükség, hogy a matrica-árbevételek a legjobb esetben is csak 2007-ig biztosítják az autópályák fenntartásának, üzemeltetésének finanszírozását. A 2008-ig kizárólag a tehergépkocsik számára kiépülő elektronikus díjszedés ugyanis éppen azt biztosíthatja, hogy a használatarányos díjak bevezetése révén megteremtsék a forrásokat az autópályák tönkremenetelének elkerüléséhez. Azt pedig, hogy a szaktárca miért a fuvarozókkal akarja feltöltetni a pangó kasszáját, az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. adatai, illetve a németországi útdíjak bevezetését megelőzően elkészült tanulmányok magyarázzák. Ez utóbbiak szerint az utak burkolatát és pályaszerkezetét 84 ezer személygépkocsi áthaladása veszi annyira igénybe, mint egyetlen kamioné. Eközben az ÁAK 2005-re várt nettó 25,9 milliárd forintos matrica-árbevételének alig negyven százaléka ered majd a járműforgalom közel ötödét kitevő kisebb-nagyobb tehergépkocsik által befizetett útdíjakból. Azaz, a tehergépkocsik által az autópályákon okozott károsodások helyreállítását ma jelentős részben a személygépkocsik üzemben tartóival fizettetik meg. Ugyanakkor a németországi elektronikus díjszedés bevezetését megelőzően elvégzett vizsgálatok tanúsága szerint az autópályák fenntartási és üzemeltetési költségeinek mintegy 45 százaléka a 12 tonnánál nehezebb kamionok közlekedésére vezethető vissza. (A német autópályákon éppen ezért január 1-je óta ezek a tehergépjárművek magas, kilométerenként átlagosan 0,124 euró, azaz 31 forint díjat fizetnek.) A használatarányos díjrendszer bevezetése hazánkban is a tehergépkocsik tulajdonosai számára jelent majd többletterhet. Az országon áthaladó kamionok vezetőivel a ténylegesen megtett úttal arányos díjat fizettetik meg, ami lényegesen meghaladja majd az év elejétől megváltható napi matrica kétezer forintos árát. Azt, hogy pontosan mennyivel, egyelőre csak találgatni lehet. Mindenesetre a német díjakat alapul véve egyetlen Hegyeshalom és Budapest közötti útért akár több mint 4500 forintot is számlázhatnak majd a kamionosoknak. Ezzel együtt arra is elkészültek a tervek, hogy a kormány hogyan tudná mérsékelni a fuvarozók terheit. A gazdasági tárca szakértői a legjobb megoldásnak azt tartanák, ha a tehergépkocsikat terhelő útdíjak növelésével párhuzamosan az üzemanyagárakba beépített jövedéki adó mértékét csökkentenék. Kétséges viszont, hogy mit szól majd az üzemanyagok olcsóbbá válásával járó - a személy-, és tehergépkocsival közlekedők számára egyaránt előnyös - megoldáshoz a pénzügyi tárca. Részben, mert a GKM a 12 ezer milliárd forintos útvagyon kezelésére létrehozandó útpénztár forrásai között - a 3,5 tonnánál nagyobb tehergépkocsik adójának emelésén túl - a jövedéki adó egy részét jelölte meg. Emellett a pénzügyi tárca által kezelt állami költségvetés számára komoly bevételkiesést jelentő ötlet életképességét megkérdőjelezi az is, hogy az uniós szabályok szerint a kormányok csak a meghatározott minimum fölött változtatgathatják kedvük szerint a jövedéki adó mértékét. Az elektronikus díjszedés 2008-nál korábbi megvalósíthatóságát ettől függetlenül kétségessé teszi, hogy az új rendszer bevezetéséhez kapcsolódó több tucatnyi kérdés alig ötödére van megalapozott válasz. Így például nem lehet tudni, hogyan biztosítható a projekt folyamatos, kormányváltásokon átnyúló politikai támogatása. De bizonytalan az is, hogyan ellenőrizzék a rendszer korrekt működését. A gyakorlati megvalósítás és az úthasználók szempontjából azonban látszólag ennél is fontosabb, hogy milyen utak használatáért kell majd fizetni. Úgy tudjuk: az elképzelések szerint 2008-ban csupán a gyorsforgalmi utak jelenleg is díjas szakaszain vezetnék be az új díjrendszert. Igaz, a lehetőségek között szerepel az is, hogy a ma még matrica nélkül is használható szakaszokat is azonnal fizetővé tegyék. A díjmentes autóutakon 2010 után kellene fizetniük az elektronikus díjrendszert használóknak. A forgalomátterelődések megakadályozása érdekében pedig 2010-től megvizsgálnák az autópályák mellett futó országos főutak tehergépkocsik számára fizetővé tételének lehetőségét is.